Miért is gondolkodik az ember?
A gondolatokról 3.
Az első gondolatokról szóló írásomhoz kaptam ezt a kérdést. Teli találat, tényleg miért gondolkodunk?
Azt megállapíthatjuk, hogy a gondolkodás képessége minden emberre egyénileg jellemző. Ki így, ki úgy, de mindenki gondolkodik a maga módján. Azt is tudjuk, hogy bizony nem kizárólag az ember képessége a gondolkodás. Az állatok is rendelkeznek ezzel az adottsággal.
Min gondolkodhat egy állat?
Példának vegyünk egy oroszlánt a szavannán. Az oroszlánok falkában élnek. A vadászatot is közösen intézik, mert bizony enniük kell, a létük függ tőle. A természetben jól kitalált táplálkozási lánc épült fel. Sajnálhatjuk az elejtett áldozatot, de a rend megkívánja az oroszlántól, hogy vadásszon. Ha nem tudnak gondoskodni a táplálékukról, bizony az utódaikat sem fogják tudni felnevelni és kihalna az oroszlán populáció.
Az oroszlánok, amikor kiszemelik az áldozatukat, megfigyelik, hogy melyik az az egyed a gnúcsordában például, amelyiket a legkönnyebb elejteni, nem a vakvilágban neki futnak a csordának, és amelyiket sikerül, majd megfogják. Pontosan tudják, hogy melyiket akarják elejteni. Ehhez a falka tagjai csapatként fognak együttműködni. Bizony oroszlánéknál ez a nőstények feladata. A lakmározási sorrend is az oroszlánok törvényei alapján következik be. Itt el kell gondolkodni azon, hogy az a buta állat iskolázottság nélkül mennyivel intelligensebben éli életét, mint némelyik ember.
- Feleslegesen nem ejt el állatot. Ha jóllakott, mit érdekli, hogy ott legel mellette száz másik egyed.
- Összeszedettek és tudatosak a vadászatban.
- Tudnak egymással hatékonyan együttműködni.
- A hímek a vadászatért cserébe gondoskodnak a területük védelméről.
- A hierarchiát tiszteletben tartják. Persze amikor eljön az ideje a falkavezér hím cseréjére, akkor ez bekövetkezik. Ez az oroszlánok törvénye.
Lehet-e ezeket jól csinálni vagy működtetni gondolkodás nélkül? És vajon, hogy kommunikálnak egymással az oroszlánok?
Az érzékszerveikkel jelzéseket vesznek a környezetükről, ezt a jelsokaságot feldolgozza az oroszláni agyuk, tehát gondolkodnak. Az állatokban pedig működnek olyan paraképességek, melyek segítik egymást "szavak" nélkül is megérteni.
Az emberi gondolkodás
Az ember sincs máshogyan összerakva. A gondolkodás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a külvilágból jövő ingereket feldolgozza az agyunk. Mit látunk, hallunk, tapintunk, milyen ízeket vagy illatokat érzékelünk. A sokféle információ teszi lehetővé, hogy élni tudjunk.
Ugyanígy teszünk a velünk vagy másokkal történt eseményekkel kapcsolatban is. Elemezzük, értelmezzük őket. Eldöntjük, hogyan kell cselekednünk vagy milyen ruhát kell adott nap magunkra húznunk, stb.
Végül is a gondolkodás egy összetett folyamat. Vesszük a környezeti ingereket, feldolgozzuk őket, kiértékeljük, majd eldöntjük, hogy az adott szituációban mit fogunk csinálni. Azt is tovább gondolhatjuk, hogy mi lesz a cselekvésünk várható következménye. Tervezhetünk jövőbeni eseményekről, révedhetünk a múltunkba. Ez elég jól megy is az embernek, hajlamosak vagyunk vagy a múltba ragadni, vagy a jövőről merengeni, pedig az életünket itt kellene, hogy éljük a jelenben.
Honnan is származnak a gondolataink?
A fentebbiekből kiderült, hogy a gondolataink egy része a környezetünkből érkező információk feldolgozásából ered. Gondolhatunk a múltunkra is, igénybe véve a memóriánkat. Tervezhetjük a jövőnket is, ehhez a fantáziánkat kell mozgósítanunk. Mi történik olyan esetben, amikor egy probléma tornyosul előttünk és törjük a fejünket ezerrel rajta, még sem sikerül megoldásra lelni? Sok kutató mesélhetne erről. Aztán hipp-hopp egyszer csak ott a megoldás a fejünkben. Ez a jelenség sokszor megfigyelhető az elalvás előtti vagy az ébredés körüli időszakokban. Amikor még az agyunk nem bétában működik, hanem alfában. Ilyenkor vajon mi történik velünk? Ez az időszak hasonlít a meditációs állapothoz, így könnyebben hallhatjuk meg belső Énünk hangját. Súgunk magunknak.
Érdemes kipróbálni egy-egy megoldandó feladat esetén, hogy a kérdésünkre koncentrálunk egy kicsit, kérjük felsőbb Énünket, hogy segítsen a megoldásban. Ezt követően pedig tesszük megszokott dolgunkat, nem is gondolkodva tovább a problémán. Egy idő múlva, ha hagyjuk, megérkezik a válasz is. Lehet a legváratlanabb helyzetben, amikor teljesen mást csinálunk éppen. Mondjuk éppen takarítás vagy mosogatás közben. Ezt akár nevezhetnénk megérzésnek, intuíciónak is.
Az intuíció, mellyel minden ember rendelkezhetne
Nem kizárólag a női vagy anyai megérzések vagy az egypetéjű ikrek között léteznek. Működik ez mindenkiben nemtől függetlenül. Sőt, ha tudatosabbak vagyunk még fejleszthetjük is. Persze nem minden gondolatunk ez. Az egónk sokszor kavar a háttérben, a megérzés pedig a Felsőbb Énünktől eredhet. Nem véletlen a mondás, hogy mindig az első megérzés a helyes, a többit már az egó gyártja.
Meglátásom szerint életünket olyan lények is segítik, akik nem testben élnek. Például innen származnak az őrangyal elképzeléseink. Ők arra hivatottak, hogy segítsenek nekünk a saját utunkat járni. Ha letérünk róla, súgnak. Csak kérdés, hogy meghalljuk-e. Többek között ezért is kellene biztosítania minden embernek a saját maga részére a napi kis elcsendesülését, egy kis önmagába mélyedési lehetőséget a nagy napi hajtás közepette.
Mit jelent a tudatosság a gondolataink szempontjából?
Divatos szó manapság a tudatosság. Nyilván ez alatt is mindenki azt ért, amit a személyiségének az elért szintje megenged. Van, akinek annyit fog pusztán jelenteni, hogy rációval a logika mentén mindent átgondol és igyekszik következetes lenni. Van, akinek ettől többet jelent:
- Nem hagyatkozik pusztán a hideg logika alapján élni az életét. Az ilyen ember tudatosan megpróbál élni a megérzéseivel, az intuíciójával, hallgat rájuk. Az élet történései pedig támpontot fognak ebben adni, hogy valóban működnek vagy sem.
- Az igazán tudatos ember igyekszik ebbéli képességeit fejleszteni.
- Igyekszik megélni a jelen pillanatot, vagyis uralja a gondolatait, nem engedi őket össze-vissza csapongani a múlt és a jövő között.
- Problémamegoldásban segítségül hívja belső Énjét.
- Pozitív gondolkodás jellemzi. Hiszen tudatában van annak, hogy a gondolatai teremtő erővel bírnak.
- Összeszedettség jellemzi.
Az összeszedettség kapcsán eszembe jutott a Lovasíjjász című film, melyben Kassai Lajos a vödör vízbe dobott kővel illusztrálja a tanítványainak, hogy valóban koncentrálni csak úgy lehet, ha az elmét lecsendesíti az ember. Szép és tanulságos film, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Kapcsolódó írások: